A Kormány október végén benyújtotta a Parlamenthez az őszi adócsomagot: a csomag számos új kedvezményt, de szigorításokat is tartalmaz. Az újdonságok között említhető a cafeteria rendszer változása, a kedvezményes lakásáfa átmeneti szabálya, az áfa alanyi mentesség értékhatárának emelkedése, illetve a csoportos adóalanyiság bevezetése a társasági adó rendszerében. A javaslatok tárgyalása után a tényleges adótörvény-módosítást az Országgyűlés várhatóan november közepén fogja elfogadni.
Társasági adót érintő főbb változások
A csoportos társasági adóalanyiság rendszere 2019. január 1-jétől lesz választható. Ezzel a lehetőséggel olyan hazai kapcsolt vállalkozások élhetnek majd, amelyek között legalább 75%-os mértékű többségi befolyás áll fenn. A csoportos adóalanyiság elsődleges célja a magyar társasági adóalanyok versenyképességének növelése, illetve az őket érintő adminisztrációs teher csökkentése. A választással élő társaságok a jövőben kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek azzal, hogy egymás között felhasználhatóvá válnak a kapcsolt vállalkozások veszteségei, vagy hogy a csoporttag vállalkozások egymás közötti ügyletei mentesülnek majd a transzferár-dokumentációs kötelezettség alól. A 2019-es alkalmazáshoz legkésőbb 2019. január 15-ig kell majd az erre vonatkozó nyilatkozatot megtenni az Adóhatóság felé.
A vonatkozó Európai Uniós irányelvnek való megfelelés érdekében a jövőben új szabályok vonatkoznak majd a magyar társasági adóalanyok által az adóalapban érvényesíthető kamatráfordítás mértékére (alultőkésítési szabály). A hatályos kamatlevonhatósági szabályokat – amelyek a kötelezettségek saját tőkéhez viszonyított aránya alapján (jelenleg 3:1-es arány) határozzák meg az adóalapban érvényesíthető kamat mértékét – olyan szabály váltja fel, amely az adóévben kifizetett kamat érvényesíthetőségét alapvetően az adózás előtti eredmény korrigált értékéhez köti.
Némileg szigorodnak az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabályok, ennek értelmében a javaslat szerint nem lesz mentesíthető az ellenőrzött külföldi társasági minősítés alól egy külföldi személy kizárólag amiatt, hogy valamely kapcsolt vállalkozása elismert tőzsdén jegyzett. Ezen felül a javaslat a korábbinál tágabb kört határoz meg az ellenőrzött külföldi társaságnak minősíthető személyekre vonatkozóan, a vonatkozó korlátozások a jövőben bizonyos befektetői tevékenységeket végző személyeket is érinthetnek.
Bér mellett adott juttatások
A cafeteria rendszerre vonatkozó szabályok a nyári csomagban elfogadottakhoz képest nem változnak – sok munkáltató bánatára. Azaz 2019-ben szinte kizárólag a SZÉP Kártya adható majd kedvező adózás mellett. A többi bejáratott cafeteria juttatás – a lakáscélú hitel törlesztése, a helyi bérlet, az önkéntes pénztári hozzájárulás – bérként válik majd adókötelessé. A változás következményeként az várható, hogy 2019-től a cégek vagy megszüntetik, a bérbe beépítik a cafeteria juttatásokat, vagy kizárólag SZÉP Kártya juttatást fognak adni a munkavállalóiknak. Ez a Kormány várakozásai szerint jelentős lökést adhat a magyar idegenforgalomnak.
Némileg változnak a célzott szolgáltatásokra – azaz a munkáltató által a munkavállalók nagyobb csoportjára vonatkozóan önkéntes pénztáraktól rendelt szolgáltatásokra – vonatkozó szabályok. A változás szerint, ha az ilyen juttatást a munkáltató egy önsegélyező pénztártól rendeli meg, akkor azután nem a munkáltató, hanem majd a magánszemély adózik akkor, amikor ténylegesen megkapja a pénztár szolgáltatásait.
Kisebb, de a cégek számára nagy könnyebbséget jelentő adminisztrációs változás az, hogy a csoportos életbiztosítások díját fejenként egyenlő összegben is szétoszthatják a munkavállalóik bérjövedelme között. A nyári adócsomag szabályai alapján ugyanis elképzelhető volt, hogy a munkáltatóknak más körülményeket – jövedelemnagyságot, életkort – is figyelembe véve kellett volna az ilyen kollektív juttatásokat felbontania a munkavállalói között, ami megoldhatatlan feladat lehetett volna.
Szociális hozzájárulási adó
Az őszi adócsomag szerint a szociális hozzájárulási adó mértéke – melyet a munkáltatók fizetnek a foglalkoztatottak után – 19,5% marad, tehát 2019. január 1-jétől nem csökken 17,5%-ra. Így csökkenés legkorábban 2019. július 1-jével léphet hatályba. Ugyanakkor a csomag két jelentős új kedvezmény bevezetéséről rendelkezik.
Egyrészt a vállalkozási formában működő kutatóhelyek a kutatás-fejlesztési tevékenységet végző munkavállalók után csak a szociális hozzájárulási adó felét fogják megfizetni 2019-től. Így a tervezett változás következtében a magyarországi kutatóhelyek bérköltsége jelentősen, közel 10 százalékkal csökken majd.
Másrészt egy jelentős kedvezmény segíti a várhatóan a közeljövőben elbocsátani kívánt, idősebb állami alkalmazottak elhelyezkedését. Amennyiben ugyanis e személyek 60 év fölött vannak, akkor a tervezet szerint az új munkáltatójuk a minimálbér négyszereséig nem köteles utánuk szociális hozzájárulási adót fizetni. Azaz az érintettek foglalkoztatása akár 110-120 ezer forinttal is olcsóbb lehet, mint más munkavállalóké.
Nyugdíjasok foglalkoztatása
Változatlan az a nyáron elfogadott szabály, hogy a nyugdíjasok nem fizetnek majd járulékokat, ha munkaviszonyban dolgoznak tovább. A szabály annyiban pontosul, hogy a nyugdíj folyósításának szüneteltetése – azaz állami tisztség betöltése – ideje alatt sem kell a nyugdíjasoknak a járulékokkal számolnia. E rendelkezés lehetővé teszi, hogy változatlan munkáltatói költség mellett a nyugdíjasok a jelenleginél akár 45%-kal több nettó jövedelmet szerezhessenek.
Forrás: sajtóközlemény / pwc