Előbb a legfontosabb kérdés: te egyáltalán nyugtázol?
Mielőtt bármit elolvasol az adatszolgáltatásról, tisztázzuk, hogy egyáltalán rólad szól-e. A vállalkozók egy része ugyanis abban a hitben él, hogy nyugtát ad, közben valójában számlát kellene kiállítania — vagy fordítva.
Nyugtát akkor állíthatsz ki (nem akkor, amikor kényelmesebb), ha az áfatörvény alapján mentesülsz a számlakibocsátási kötelezettség alól. Ehhez több feltételnek egyszerre kell teljesülnie:
- a vevő nem adóalany és nem jogi személy — vagyis magánszemély,
- a vevő nem kér számlát (ha kér, kötelező kiállítani),
- az ellenérték 900 000 forint alatt van,
- és a vevő a teljesítés pillanatában fizet.
Ebből a legtöbb félreértést az utolsó okozza. Ha a pénz előbb vagy később érkezik, mint maga a szolgáltatás vagy a termék átadása, akkor már számla a bizonylat, nem nyugta. Webshopnál ez különösen éles: nyugtát csak akkor adhatsz, ha a vevő a vásárlás pillanatában fizet készpénzzel vagy bankkártyával.
És egy dolog, amit a vevőid gyakran nem értenek: a nyugta nem számolható el költségként. Ez nem szigor, hanem a bizonylat természetéből következik — nem szerepel rajta a vevő neve és címe, tehát nincs kihez kötni.
Négy nyugtatípus — és a névzavar, ami mindenkit összekavar
A jogszabály négy dolgot különböztet meg, és ezek közül kettőt a köznyelv rendszeresen összemos.
Kézi nyugta. A klasszikus: papíralapú nyugtatömb, kézzel kitöltve.
Számítógéppel előállított nyugta. Ugyanez digitálisan: valamilyen zárt, sorszámozott rendszerben készül, aztán vagy kinyomtatod, vagy elektronikusan eljuttatod a vevőhöz. Fontos, hogy a jogszabály nem eszközt ír elő — a telefonod ebből a szempontból ugyanolyan számítógép, mint egy laptop. Ha böngészőből, mobilon állítasz ki nyugtát, az is ebbe a kategóriába esik.
Gépi nyugta. Online pénztárgéppel kiállított nyugta, amelynek adatai eddig is automatikusan mentek a NAV-hoz.
E-nyugta. És itt jön a névzavar: e-nyugtát kizárólag e-pénztárgéppel lehet kiállítani. Ez az e-pénztárgép rendelettel született meg, ami 2025. április 1-jén lépett hatályba. Sokan — beleértve piaci szereplőket is — évekig e-nyugtának hívták a számítógéppel előállított nyugtát. Ez pontatlan, és most, amikor a két típusra más szabály vonatkozik, már nem is ártatlan pontatlanság.
Ha nem vagy biztos benne, melyik kategóriában vagy, kérdezd meg a könyvelődet, mielőtt bármilyen megoldást vásárolsz. Rossz kategóriában rossz szoftvert venni drága tanulópénz.
Kit érint az új kötelezettség?
A szeptember 1-jén életbe lépő adatszolgáltatás azokat érinti, akik kézzel írt papírnyugtát, vagy számítógéppel előállított nyugtát adnak.
Akinek online pénztárgépe vagy e-pénztárgépe van, annak érdemben nincs új teendője: ott az adat eddig is ment magától. Az új szabály pontosan azt a szürke zónát világítja meg, ami eddig kimaradt a NAV látóteréből — a tömbből tépett és a szoftverből nyomtatott nyugtákat.
Külön figyelj arra, hogy egyes tevékenységi köröknél kizárólag online pénztárgéppel lehet nyugtát adni. Hogy te ebbe a körbe tartozol-e, azt a ténylegesen folytatott tevékenységed TEÁOR-száma dönti el, a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 1. számú melléklete alapján. Ez nem az a kérdés, amit érdemes megérzésre megválaszolni.
Mit kell pontosan beküldeni, és mikor?
Három szabály van, és mindhármat sokan félreértik:
1. Három naptári nap a határidő. Nem munkanap, naptári nap. A hétvége is beleszámít.
2. Nem egyesével, hanem napi összesítésben. Ez jó hír: nem kell minden egyes nyugtát külön beírnod. Rossz hír: az összesítést valakinek el kell készítenie.
3. Adómérték és sorszámtartomány szerinti bontásban. Vagyis nem egy szám megy be, hanem annyi, ahány áfakulcs és ahány nyugtatömb szerepel az adott napodon.
Fordítsuk le a gyakorlatra. Ha egy napon 27%-os és 5%-os tételre is adtál nyugtát, két külön összesítő sor kell. Ha két nyugtatömb futott párhuzamosan — mondjuk két eladási ponton —, az tovább bontja a sorokat. Ha volt érvénytelenítés vagy módosítás, azt is külön kell rögzíteni. Devizás nyugtánál pénznemenként külön összesítés kell.
Nyugtát egyébként devizában is kibocsáthatsz, a forintosított áfaösszeg és az árfolyam feltüntetésével — de kizárólag magyar nyelven. Ez alól nincs kivétel, akkor sem, ha a vevőd külföldi.
A KOBAK-portál, és a kérdés, amit a könyvelőddel most tisztázni kell
Ha maradsz a papírtömbnél, az adatszolgáltatás a te feladatod, és a NAV KOBAK-portálján kell elvégezned. A betűszó a Külső Online Bejelentő és Adatszolgáltatási Keretrendszert takarja.
A folyamat háromnaponta nagyjából így néz ki: összegyűjtöd a nyugtákat, kiválasztod a típust és a kiállítás dátumát, megadod a nyugtatömb kezdő sorszámát, pénznemenként és adómértékenként összesítesz, rögzíted az értékesítéseket, az érvénytelenítéseket és a módosításokat, elkészíted a napi összesítést összegre és darabszámra, átnézed, javítod, beküldöd. Ha a könyvelőd kéri, Excelbe is exportálod.
És most jön az a rész, amit a szoftvergyártók nem szoktak hangsúlyozni.
A KOBAK-portál eléréséhez DÁP vagy Ügyfélkapu+ azonosítás kell. A könyvelőd pedig csak akkor lát bele, ha te külön jogosultságot adsz neki. Ez nem történik meg magától attól, hogy egyébként ő könyvel neked.
Ez két nagyon konkrét dolgot jelent:
- Ha úgy tervezed, hogy a könyvelőd viszi a KOBAK-adatszolgáltatást, akkor a jogosultságot a héten oda kell adnod neki. Amíg nincs meg, addig senki nem küld be semmit a nevedben.
- Ha te viszed, akkor a te személyes azonosításodon múlik egy háromnaponta visszatérő határidő. Gondold végig, mi történik szabadság, betegség vagy egy sűrű hét alatt.
Tapasztalatunk szerint ez az a pont, ahol a legtöbb vállalkozás el fog csúszni — nem a szabály nehéz, hanem az, hogy háromnaponta valakinek tényleg meg kell csinálnia.
Három út áll előtted
Nincs egy jó válasz, mert nagyon különböző üzletmenetek vannak. De van három tiszta irány, és mindegyiknek más az ára.
Maradsz a nyugtatömbnél. Nulla beruházás, viszont folyamatos, kézi adminisztráció háromnaponta, hibázási kockázattal. Alacsony nyugtaszám mellett vállalható. Napi húsz nyugta fölött ez már nem takarékosság, hanem önáltatás.
Átállsz számítógéppel előállított nyugtára. Böngészőből, mobilról is működik, az adatszolgáltatást a szoftver intézi. Cserébe kell internetelérés és egy szolgáltatói díj, és a szoftvert össze kell kötnöd a NAV-val. Ez ma a legtöbb kisvállalkozásnak a józan középút.
Áttérsz e-pénztárgépre. Ez az az irány, amit a NAV a leginkább támogat, és amerre a szabályozás láthatóan halad — reális forgatókönyv, hogy néhány éven belül a nyugtázók köre kötelezetté válik rá. Cserébe pénztárgépes logikát kell megtanulnod (készletkezelés, üzembehelyezés, szüneteltetés a KOBAK-on keresztül), viszont az adat valós időben megy, és egyszerűsített számlát is tudsz vele kiállítani.
A mi álláspontunk: ha most kell döntened, ne a legolcsóbb megoldást válaszd, hanem azt, amelyikről nem kell két év múlva újra döntened. Az átállás minden alkalommal kerül időbe és idegbe.
A türelmi idő nem haladék
A NAV 2026. december 31-ig bírságolási türelmi időt biztosít az átállás megkönnyítésére. Ez jó hír, de érdemes pontosan érteni, mit jelent.
A türelmi idő a szankciót függeszti fel, nem a kötelezettséget. A jelentési kötelezettség szeptember 1-jétől él. Aki most nem kezdi el, annak januárban nem egy tiszta lappal kell indulnia, hanem négy hónapnyi elmaradással és egy olyan szokásrenddel, ami nincs kialakítva.
A gyakorlatból: az ilyen türelmi időket a vállalkozások többsége nem felkészülésre használja, hanem halogatásra. Aztán decemberben mindenki egyszerre akar átállni, a szolgáltatók ügyfélszolgálata bedugul, a könyvelők pedig épp az éves zárás közepén vannak. Ha van egy hónap, amikor nem érdemes ezzel foglalkozni, az pont a december.
Amit ezen a héten meg tudsz csinálni
- Tisztázd, hogy nyugtát vagy számlát kellene adnod. Ha bizonytalan vagy, ez az egyetlen kérdés, ami minden továbbit felülír.
- Nézd meg, kötelezett vagy-e online pénztárgépre a tényleges tevékenységed TEÁOR-száma alapján. Ha igen, a többi opció fel sem merül.
- Döntsd el, ki végzi az adatszolgáltatást — te vagy a könyvelőd.
- Ha a könyvelőd: add meg neki a KOBAK-jogosultságot. Ma, ne jövő hónapban.
- Ha te: ellenőrizd, hogy működik-e a DÁP vagy az Ügyfélkapu+ azonosításod. Ez az a pont, ahol a legtöbben az első határidő reggelén szoktak elakadni.
- Ha szoftverre váltasz, kösd össze a NAV-val most, ne az első éles nyugta előtt öt perccel.
Nem kell egyedül eldöntened
A nyugta-adatszolgáltatás önmagában nem bonyolult szabály. Ami bonyolulttá teszi, az az, hogy egyszerre kell hozzá jogi besorolás, egy technikai döntés és egy munkamegosztás a könyvelőddel — és a három egymásra épül.
Ha nem vagy biztos benne, hogy melyik kategóriába esel, beszéld át az account managereddel. Egy húszperces beszélgetés most olcsóbb, mint egy rossz irányba tett átállás decemberben.
