A bruttó bér önmagában nem alkalmas a tényleges költségek meghatározására. A megalapozott döntéshozatalhoz szükséges a munkavállalói levonások, a munkáltatói terhek, valamint az egyéb kapcsolódó kötelezettségek együttes vizsgálata.
Az alábbiakban összefoglaljuk a 2026-ban alkalmazandó fő szabályokat és azok gyakorlati jelentőségét.
Munkavállalói levonások
A munkavállalók bruttó bérét az alábbi, változatlan mértékű terhek csökkentik:
• Személyi jövedelemadó (SZJA): 15%
• Társadalombiztosítási járulék (TB): 18,5%
A társadalombiztosítási járulék összetétele:
• 10% nyugdíjjárulék
• 7% egészségbiztosítási járulék
• 1,5% munkaerőpiaci járulék
Összességében a munkavállalói levonások mértéke: 33,5% a bruttó bérhez viszonyítva.
Járulékfizetési minimum
A járulékfizetésnek jogszabályban meghatározott alsó határa van:
• a minimálbér 30%-a
• 2026-ban: 96 840 Ft / hó
Ez a szabály különösen releváns:
• részmunkaidős foglalkoztatás esetén
• megbízási jogviszonyoknál
Megbízási jogviszonyban biztosítotti státusz akkor keletkezik, ha a jövedelem eléri ezt a szintet.
Munkáltatói terhek
A munkáltatót terhelő kötelezettségek rendszere jelenleg egyszerűbb, mint a korábbi években.
Szociális hozzájárulási adó:
• Mértéke: 13%
• Alapja: a munkavállaló bruttó bére
Fontos kiemelni, hogy a munkáltató nem fizet külön társadalombiztosítási járulékot.
Gyakorlati példa a teljes bérköltségre
500.000 Ft bruttó bér esetén:
Munkavállalói oldal:
• SZJA: 75.000 Ft
• TB járulék: 92.500 Ft
• Nettó bér: 332.500 Ft
Munkáltatói oldal:
• Szociális hozzájárulási adó: 65.000 Ft
Teljes munkáltatói költség: 565.000 Ft
Ez a példa jól mutatja, hogy a bruttó bér és a teljes költség között jelentős különbség áll fenn.
2026-ban a bruttó minimálbér 322 800 Ft / hó, a garantált bérminimum pedig 373 200 Ft / hó. Fontos szabály, amit sokan nem vesznek figyelembe: ha egy ügyvezetőnek nincs máshol (Magyarországon vagy az EU-ban) biztosítással járó munkaviszonya, akkor járulékot akkor is kell fizetni utána, ha nem vesz fel fizetést. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az ügyvezető „nem lehet járulékmentes” csak azért, mert nem vesz ki pénzt; a járulékokat ilyenkor is legalább a garantált bérminimum után meg kell fizetni. Ez sok esetben váratlan költséget jelent, ha a struktúra nincs előre megfelelően kialakítva.
További munkáltatói kötelezettségek lehetnek
Rehabilitációs hozzájárulás
A 25 főnél több munkavállalót foglalkoztató vállalkozások esetében, amennyiben a megváltozott munkaképességű munkavállalók aránya nem éri el az 5%-ot, rehabilitációs hozzájárulás fizetendő. Mértéke 2025-ben: 2.617.200 Ft / fő / év. Ez jelentős költségtényező lehet a nagyobb szervezetek esetében.
Kedvezmények a szociális hozzájárulási adóból
Bizonyos foglalkoztatási formák esetén a munkáltatók kedvezményt vehetnek igénybe, amely csökkentheti a teljes bérköltséget.
Munkaerőpiacra lépők foglalkoztatása
• első év: szocho mentesség a minimálbér összegéig
• további 6 hónap: 50%-os kedvezmény
Egyes munkakörök, pl. szakképzettséget nem igénylő munkakörök és mezőgazdasági dolgozók esetén legfeljebb a minimálbér 6,5%-ának megfelelő kedvezmény.
Béren kívüli juttatások szerepe
A teljes kompenzációs csomag kialakításakor nem kizárólag a bérszint, hanem a juttatási struktúra is meghatározó.
Adómentes juttatások (példák)
• egészségügyi szolgáltatások
• bölcsődei, óvodai ellátás
• kulturális és sport juttatások
• távmunka költségtérítés (korlátozott mértékig)
Kedvezményes adózású juttatások
• SZÉP kártya (éves keret: 450.000 Ft)
• egyéb cafeteria elemek (~28% közteher mellett)
A megfelelően kialakított juttatási rendszer hozzájárulhat a költségek optimalizálásához és a munkavállalói elégedettség növeléséhez.
Amennyiben szeretné pontosan meghatározni vállalkozása bérköltségeit, vagy optimalizálni kívánja a jelenlegi kompenzációs struktúrát, érdemes egyedi számítást készíteni.
Ebben szakértői támogatást tudunk nyújtani, figyelembe véve:
• a vállalkozás méretét
• a foglalkoztatási struktúrát
• valamint az elérhető kedvezményeket
Ha kérdése van, keresse az Everest Accounting Zrt-t!
