Kölcsön a cégcsoporton belül – amit mindenképpen tudni kell

← Vissza a blogra

Kapcsolt vállalkozások között, egy vállalatcsoporton belül teljesen természetes, hogy a tagok segítik egymást: ha az egyik cégnek tőkére van szüksége, a másik kölcsönadja.

A látszólagos egyszerűség mögött komoly szabályok húzódnak meg – és ha valaki figyelmen kívül hagyja őket, az adóhatóság könnyen beleszólhat.

Mikor szabad, mikor nem?

Az alkalomszerű kölcsönnyújtás teljesen rendben van. A gond ott kezdődik, ha a tevékenység üzletszerűvé válik – vagyis rendszeresen, nyereségszerzési céllal, előre meg nem határozott ügyletkörben folytatják. Ez már pénzügyi szolgáltatásnak minősül, amelyhez jegybanki engedély szükséges. A kapcsolt vállalkozások közötti csoportfinanszírozás – ha nem rendszeres üzleti tevékenységként működik – jogszerű, de nem jelent adminisztratív szabadságot.

Papír nélkül nincs kölcsön

Az egyik leggyakoribb hiba, hogy a felek szóban állapodnak meg, és utólag derül ki, hogy az átutalt összeget mindenki másképp értelmezte. Ha nincs írásos kölcsönszerződés, az átadott pénz könnyen átminősülhet véglegesen átadott pénzeszközzé – ami egészen más adózási és számviteli következményekkel jár.

A szerződésnek tartalmaznia kell:

  • a felek azonosító adatait
  • az összeg devizanemét és folyósításának időpontját
  • a futamidőt és a visszafizetés esedékességét
  • a kamat mértékét és esedékességét
  • a fedezetet (ha van)
  • késedelem esetén alkalmazandó késedelmi kamatot

A kamat nem elhanyagolható kérdés

Sokan gondolják úgy, hogy az anyavállalat simán adhat kamatmentes kölcsönt a leányvállalatának – és polgári jogi szempontból ez valóban szabad. A társasági adó és a kisvállalati adó azonban más logika szerint működik.

Ha a kapcsolt felek között az ügyleti kamat eltér a szokásos piaci kamatmértéktől – legyen az nulla vagy éppen túlzottan magas –, mindkét félnél adóalap-korrekciós kötelezettség keletkezhet. A kölcsönnyújtónál elmaradt kamatbevételként, a kölcsönvevőnél elmaradt kamatráfordításként jelenik meg a különbözet.

Fontos kivétel: ha a kölcsönt magánszemély nyújtja (nem egyéni vállalkozóként), rá ez a korrekciós szabály nem vonatkozik – az ő adózását a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendezi.

Hogyan állapítható meg a piaci kamat?

Ez a feladat nem mindig egyszerű – az összeg, a devizanem, a futamidő és a fedezet mind befolyásolja az eredményt. Az összehasonlítás alapja az a kérdés: mennyiért jutna hitelhez a kölcsönfelvevő, ha ezt a kölcsönt banktól vagy más független hitelezőtől venné fel?

Néhány praktikus kiindulópont a kalkulációhoz:

  • az MNB honlapján közzétett hitelkamatok statisztikái
  • konkrét banki ajánlatok bekérése
  • nyilvánosan elérhető banki kamatkondíciók
  • korábbi, független féltől felvett hasonló kölcsönök feltételei
  • nagyobb ügyletek esetén specializált adatbázisok (pl. LoanConnector) vagy az OECD transzferár-iránymutatása

Transzferár-nyilvántartás: mikor kötelező?

Ha a kapcsolt felek közötti ügyletek szokásos piaci áron számított értéke az adóévben nem haladja meg a 100 millió forintot (ez a 2022-től érvényes határérték, korábban 50 millió volt), nincs transzferár-nyilvántartási kötelezettség. Kölcsönöknél a kamat összegét kell alapul venni, nem a tőkét.

Egy fontos részlet: ha több, hasonló feltételekkel és célra nyújtott kölcsön is van, azok kamatait össze kell adni a határérték megítélésekor. Az összevonás szabálya komolyan veendő – érdemes nem darabonként vizsgálni az ügyleteket.

Készpénzes teljesítésnél bejelentési kötelezettség is van

Ha a kölcsön visszafizetése – vagy az ügylet bármely eleme – egymillió forintot meghaladó összegben, készpénzbenteljesül, a kifizetés napjától számított 15 napon belül be kell jelenteni az állami adó- és vámhatósághoz. A bejelentési kötelezettség megszegése – akárcsak a nyilvántartási hiányosságok – súlyos bírságot vonhat maga után.

Kamatlevonás korlátai

2019 óta az alultőkésítési szabályt felváltotta a kamatlevonás-korlátozás rendszere. Az EU-s irányelv alapján bevezetett szabály értelmében a nettó finanszírozási költségek a vállalkozás EBITDA-jának 30%-áig, de legalább 939 810 000 forintig érvényesíthetők a társasági adóalapban.

A hazai cégek nagy részét ez a korlát a gyakorlatban nem érinti – a magyarországi vállalkozások többsége ennél jóval kisebb finanszírozási költséget számol el évente.


Összefoglalva: a kapcsolt vállalkozások közötti kölcsön egy hasznos és rugalmas eszköz, de nem kezelhető lazán. Írásos szerződés, piaci kamat, és ahol szükséges, transzferár-dokumentáció – ez a három pillér biztosítja, hogy az ügylet adójogilag is tiszta maradjon. Ha bizonytalanság merül fel a szokásos piaci kamat meghatározásában vagy a nyilvántartási kötelezettségek kapcsán, érdemes szakértő segítségét kérni.