A látszólagos egyszerűség mögött komoly szabályok húzódnak meg – és ha valaki figyelmen kívül hagyja őket, az adóhatóság könnyen beleszólhat.
Mikor szabad, mikor nem?
Az alkalomszerű kölcsönnyújtás teljesen rendben van. A gond ott kezdődik, ha a tevékenység üzletszerűvé válik – vagyis rendszeresen, nyereségszerzési céllal, előre meg nem határozott ügyletkörben folytatják. Ez már pénzügyi szolgáltatásnak minősül, amelyhez jegybanki engedély szükséges. A kapcsolt vállalkozások közötti csoportfinanszírozás – ha nem rendszeres üzleti tevékenységként működik – jogszerű, de nem jelent adminisztratív szabadságot.
Papír nélkül nincs kölcsön
Az egyik leggyakoribb hiba, hogy a felek szóban állapodnak meg, és utólag derül ki, hogy az átutalt összeget mindenki másképp értelmezte. Ha nincs írásos kölcsönszerződés, az átadott pénz könnyen átminősülhet véglegesen átadott pénzeszközzé – ami egészen más adózási és számviteli következményekkel jár.
A szerződésnek tartalmaznia kell:
- a felek azonosító adatait
- az összeg devizanemét és folyósításának időpontját
- a futamidőt és a visszafizetés esedékességét
- a kamat mértékét és esedékességét
- a fedezetet (ha van)
- késedelem esetén alkalmazandó késedelmi kamatot
A kamat nem elhanyagolható kérdés
Sokan gondolják úgy, hogy az anyavállalat simán adhat kamatmentes kölcsönt a leányvállalatának – és polgári jogi szempontból ez valóban szabad. A társasági adó és a kisvállalati adó azonban más logika szerint működik.
Ha a kapcsolt felek között az ügyleti kamat eltér a szokásos piaci kamatmértéktől – legyen az nulla vagy éppen túlzottan magas –, mindkét félnél adóalap-korrekciós kötelezettség keletkezhet. A kölcsönnyújtónál elmaradt kamatbevételként, a kölcsönvevőnél elmaradt kamatráfordításként jelenik meg a különbözet.
Fontos kivétel: ha a kölcsönt magánszemély nyújtja (nem egyéni vállalkozóként), rá ez a korrekciós szabály nem vonatkozik – az ő adózását a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendezi.
Hogyan állapítható meg a piaci kamat?
Ez a feladat nem mindig egyszerű – az összeg, a devizanem, a futamidő és a fedezet mind befolyásolja az eredményt. Az összehasonlítás alapja az a kérdés: mennyiért jutna hitelhez a kölcsönfelvevő, ha ezt a kölcsönt banktól vagy más független hitelezőtől venné fel?
Néhány praktikus kiindulópont a kalkulációhoz:
- az MNB honlapján közzétett hitelkamatok statisztikái
- konkrét banki ajánlatok bekérése
- nyilvánosan elérhető banki kamatkondíciók
- korábbi, független féltől felvett hasonló kölcsönök feltételei
- nagyobb ügyletek esetén specializált adatbázisok (pl. LoanConnector) vagy az OECD transzferár-iránymutatása
Transzferár-nyilvántartás: mikor kötelező?
Ha a kapcsolt felek közötti ügyletek szokásos piaci áron számított értéke az adóévben nem haladja meg a 100 millió forintot (ez a 2022-től érvényes határérték, korábban 50 millió volt), nincs transzferár-nyilvántartási kötelezettség. Kölcsönöknél a kamat összegét kell alapul venni, nem a tőkét.
Egy fontos részlet: ha több, hasonló feltételekkel és célra nyújtott kölcsön is van, azok kamatait össze kell adni a határérték megítélésekor. Az összevonás szabálya komolyan veendő – érdemes nem darabonként vizsgálni az ügyleteket.
Készpénzes teljesítésnél bejelentési kötelezettség is van
Ha a kölcsön visszafizetése – vagy az ügylet bármely eleme – egymillió forintot meghaladó összegben, készpénzbenteljesül, a kifizetés napjától számított 15 napon belül be kell jelenteni az állami adó- és vámhatósághoz. A bejelentési kötelezettség megszegése – akárcsak a nyilvántartási hiányosságok – súlyos bírságot vonhat maga után.
Kamatlevonás korlátai
2019 óta az alultőkésítési szabályt felváltotta a kamatlevonás-korlátozás rendszere. Az EU-s irányelv alapján bevezetett szabály értelmében a nettó finanszírozási költségek a vállalkozás EBITDA-jának 30%-áig, de legalább 939 810 000 forintig érvényesíthetők a társasági adóalapban.
A hazai cégek nagy részét ez a korlát a gyakorlatban nem érinti – a magyarországi vállalkozások többsége ennél jóval kisebb finanszírozási költséget számol el évente.
Összefoglalva: a kapcsolt vállalkozások közötti kölcsön egy hasznos és rugalmas eszköz, de nem kezelhető lazán. Írásos szerződés, piaci kamat, és ahol szükséges, transzferár-dokumentáció – ez a három pillér biztosítja, hogy az ügylet adójogilag is tiszta maradjon. Ha bizonytalanság merül fel a szokásos piaci kamat meghatározásában vagy a nyilvántartási kötelezettségek kapcsán, érdemes szakértő segítségét kérni.
