Jelentős adóváltozások a láthatáron: jön a megújuló KATA és az új vagyonadó

← Vissza a blogra

A Kormány 2026. október 6-án két olyan kiemelkedő horderejű törvényjavaslatot bocsátott társadalmi egyeztetésre, amely mind a vállalkozói szférát, mind a magánszemélyeket jelentősen érintheti.

A Kormány 2026. október 6-án két olyan kiemelkedő horderejű törvényjavaslatot bocsátott társadalmi egyeztetésre, amely mind a vállalkozói szférát, mind a magánszemélyeket jelentősen érintheti: a kisadózó egyéni vállalkozók tételes adójának (KATA) átfogó átalakítását, valamint egy teljesen új vagyonadó bevezetését. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat.

 

⚠️ Fontos: Egyelőre jogszabálytervezetekről van szó!

 

Mindkét javaslat társadalmi egyeztetés alatt áll 2026. október 14-ig, így a végleges jogszabályi szöveg a mostanihoz képest még módosulhat. Az alábbiakban ismertetett feltételek, kulcsok és határidők a jelenlegi tervezet állapotát tükrözik. Végleges üzleti döntést még ne hozzon kizárólag ezekre alapozva — a felkészülést és a számolást azonban érdemes már most elkezdeni!

1. Megújuló KATA — Újra szélesebb kör előtt nyílik meg a lehetőség

A javaslat értelmében ismét választhatják a KATA-t azok a vállalkozók, akik a 2022-es szigorítások során kiszorultak a rendszerből:

 

  • Mellékállású vállalkozók (másodállásúak)

  • Nyugdíjasok

  • Nappali tagozatos egyetemisták

A kormányzati várakozások szerint ez több mint 100 ezer kisvállalkozónak jelenthet visszatérési lehetőséget.

 

Ami változatlan: A KATA-t továbbra is kizárólag egyéni vállalkozók választhatják, társas vállalkozások nem.

 

A tételes adó mértéke

  • Főállású kisadózó:

    • 2027-ben: 100 000 Ft/hó
    • 2028-tól: A megelőző év első napján érvényes minimálbér szocho- és tb-járulék-tartalma (ezer forintra kerekítve)
  • Mellékállású kisadózó:

    • 2027-ben: 50 000 Ft/hó
    • 2028-tól: A megelőző év első napján érvényes minimálbér szja-tartalma (ezer forintra kerekítve)

 

Átmeneti szabály a lakossági szolgáltatóknak: Aki kizárólag magánszemélyek részére számláz, dönthet úgy, hogy egy kétéves átmeneti időszakban még a jelenlegi KATA-törvény (2022. évi XIII. tv.) hatálya alatt marad. Ebben az esetben a tételes adó 2027-ben havi 75 000 Ft, 2028-ban pedig havi 100 000 Ft lesz.

 

A legfőbb szerkezeti újítás: a 15%-os kiegészítő adó

Ez a tervezet leglényegesebb változása. Míg a jelenlegi szabályozásban a céges megrendelők jelenléte gyakorlatilag kizárta a KATA használatát, az új rendszer ismét engedi a kifizetőnek (cégnek) történő számlázást — igaz, egyedi adózási feltétellel:

 

  1. A kifizetőtől származó bevétel után 15% kiegészítő adót kell megfizetni.

  2. Ebbe az adóba beszámít a tárgyévben megfizetett tételes adó.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

 

Egy főállású, egész évben tételes adót fizető kisadózónál évi 8 millió forint céges bevételhatárig a 15%-os kiegészítő adó teljes egészében „elfogy” a befizetett tételes adóban. Így a havi 100 000 Ft-os fix adón felül nem keletkezik plusz fizetési kötelezettség:

8 000 000 Ft x 15% = 1 200 000 Ft = 12 x 100 000 Ft

A 8 millió forintos céges bevétel feletti rész után viszont már ténylegesen meg kell fizetni a 15%-os adókülönbözetet.

 

A 40%-os különadó és a bevételi keret

  • 22 millió forint feletti adóévi bevétel után 40%-os különadót kell fizetni.

  • Törtév vagy szünetelés esetén a 22 milliós értékhatár arányosan csökken (22 millió Ft / 12 szorozva az aktív hónapok számával).

  • A 22 milliós keretbe a cégektől származó bevétel is beleszámít; ugyanakkor a keretet meghaladó részre kizárólag a 40%-os különadó vonatkozik (a 15%-os kiegészítő adó ott már nem alkalmazandó).

 

Szigorodó visszaélés-ellenes szabályok (Adóalanyiság megszűnése)

Az adóhatóság elkerülné a bújtatott foglalkoztatást, ezért automatikusan megszűnik a KATA-alanyiság, ha a vállalkozó bevételt szerez:

 

  • A korábbi munkáltatójától, a munkaviszony megszűnését követő 24 hónapon belül a volt munkáltatójától, vagy azok jogutódjától / kapcsolt vállalkozásától;

  • Ugyanattól a kifizetőtől (és annak kapcsolt vállalkozásaitól) olyan mértékben, hogy az eléri az adóévi összes bevételének 50%-át.

Figyelem: A szabály akkor is érvényes, ha a kifizetés formálisan harmadik félen (például munkaerő-közvetítő cégen) keresztül érkezik, de a tényleges munkát a fenti kör részére végzik.

 

Ellátási alap és jövedelemigazolás

  • Új szabályok szerint adózók:

    • 2027-ben: 317 000 Ft/hó
    • 2028-tól: A tárgyévi minimálbér összege
  • Átmenetileg a régi KATA-ban maradók:

    • 2027-ben: 161 000 Ft/hó
    • 2028-ban: 215 000 Ft/hó

 

Hitelkérelem és jövedelemigazolás: A kisadózó vélelmezett jövedelme továbbra is a legutóbbi adóbevallásban szereplő bevétel 60%-a.

 

Határidők és adminisztráció

  • Tételes adó megfizetése: A tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig

  • 15%-os kiegészítő adó és 40%-os különadó megfizetése: Az adóévet követő év február 25-éig

  • Éves adóbevallás benyújtása: Az adóévet követő év február 25-éig

  • Év közbeni megszűnés esetén: A megszűnést követő 30 napon belül

 

Új nyilvántartási kötelezettség — Emelt szintű adatszolgáltatás!

A megszokott, egyszerű bevételi nyilvántartás a jövőben már nem lesz elegendő. A KATA-s vállalkozónak tételesen rögzítenie kell:

  • Hogy a bevétel magánszemélytől, belföldi kifizetőtől vagy külföldi partnertől származik-e;
  • A kifizető nevét és adószámát (külföldi partnernél az adóazonosítóját);
  • Közvetített szolgáltatásnál a tényleges megrendelő adatait.

A bevallásban a cégektől származó bevételeket külön is fel kell tüntetni.

 

Bejelentkezési szabályok

  • Általános szabály: Az adóalanyiság a bejelentést követő hónap első napjával jön létre.
  • 2027. január 1-jei kezdés: A bejelentés már 2026. december 1-jétől megtehető.
  • Év közben induló vállalkozás: A NAV-os regisztrációval egyidejűleg váltható ki.
  • Aki 2028. december 31-én még a régi KATA alanya: 2029. január 1-jétől külön bejelentés nélkül átkerül a főfoglalkozású kisadózók közé (ha nem főfoglalkozású, ezt 2029. január 15-éig külön jeleznie kell).

 

2. Új vagyonadó — A legfontosabb tudnivalók

A lényeg röviden

A javaslat szerint az 1 milliárd forintot meghaladó nettó vagyon után kell adót fizetni:

  • 1 milliárd és 100 milliárd Ft között: 1%
  • 100 milliárd Ft felett: 1,5%

Az adó alanyai a magánszemélyek és a vagyonkezelési adóalanyok. A kormányzati becslések alapján az intézkedés országosan körülbelül 15 ezer embert érint.

Tervezett hatálybalépés: 2026. december 15.

 

Mikor és kinek kell fizetnie?

  • Adókötelezettség alapja: A tárgyév utolsó napján (először 2026. december 31-én) fennálló vagyon állománya.
  • Első bevallás és befizetés határideje: 2027. augusztus 31.
  • Bevallási küszöb: Kizárólag annak kell bevallást tennie, akinek a vagyona eléri az 1 milliárd forintot.

 

Az adó alanyai:

  1. Belföldi illetőségű magánszemélyek: A teljes — belföldi és külföldi — vagyonuk után adóznak.
  2. Külföldi illetőségű magánszemélyek: Kizárólag a magyarországi ingatlanjaik, vagyoni értékű jogaik, valamint magyar társasági részesedéseik után adóznak.
  3. Vagyonkezelési adóalanyok (belföldi és külföldi egyaránt).

A visszaható hatály elkerülése érdekében a tervezet a 2026-os évre egyedi tárgyév-fogalmat rögzít, és választási lehetőséget biztosít egyes társasági részesedések és értékpapírok értékelésére.

 

Mi tartozik a vagyonelemek közé?

Gyakorlatilag a teljes vagyoni portfólió: ingatlanok, befektetések, társasági részesedések, valamint a javaslat által kiemelten nevesített befektetési nemesfémek és kriptoeszközök is. Az igazolt tartozások (például hitelállomány) bizonyos feltételekkel levonhatók a vagyonértékből.

 

Mentesülő tételek és értékhatárok:

Nem képezik az adó alapját a személyes és a háztartási használatot szolgáló ingóságok, kivéve az alábbi értékhatárt meghaladó elemeket:

  • Műtárgy, gyűjtemény, ékszer: 3 millió Ft egyedi érték felett beszámít

  • Gépjármű, jármű: 10 millió Ft egyedi érték felett beszámít

 

Kivétel nélkül beleszámít minden olyan ingóság, amelyet egyéni vállalkozói, őstermelői vagy más gazdasági tevékenységhez használnak — még akkor is, ha az egyben személyes célokat is szolgál.

 

Vagyonmegosztás és értékmeghatározás

  • Közös tulajdon: A tulajdoni hányadok arányában oszlik meg.
  • Házastársi vagyonközösség és kiskorú gyermek vagyona: Egyedi szabályok vonatkoznak rájuk (a gyermek vagyona a szülő adóalapjába számíthat be).
  • Adózási szempontból átlátható szervezetek: A vagyont közvetlenül a tagokhoz kell rendelni.
  • Értékelés: A törvényi értékelési szabályok szerint, ezek hiányában a tárgyév utolsó napján érvényes szokásos piaci értéken. Devizás tételeknél az MNB hivatalos árfolyamát kell alkalmazni.

Megjegyzés: A tervezet jelenlegi szövegéből még nem derül ki egyértelműen, hogy az adókulcs a teljes vagyonra vagy csak az 1 milliárd forint feletti részre alkalmazandó-e. Ez a végleges törvényszövegből derül majd ki.

 

Adócsökkentő tételek és fizetési könnyítés

A fizetendő vagyonadó csökkenthető:

  • A vagyonértékelés során felmerülő szakértői és értékbecslési költségek 50%-ával (adóévenként legfeljebb 2 millió forintig).
  • A vagyonelemek után megfizetett helyi adókkal, gépjárműadóval, illetve ezek külföldi megfelelőivel.
  • A nemzetközi egyezmények alapján Magyarországon nem adóztatható vagyonelemekre eső adóval.

Fizetési halasztás: Ha az adó egyösszegű megfizetése a likviditási helyzet miatt aránytalanul súlyos terhet jelentene (például nem likvid vagyonelemek esetén), a NAV legfeljebb 12 hónapos (kivételes esetben 24 hónapos) halasztást vagy részletfizetést engedélyezhet.

 

Céges adatszolgáltatási kötelezettség!

Ez a szabály jóval több vállalkozást érint, mint a vagyonadóval megcélzott magánszemélyeket!

A tervezet szerint a belföldi székhelyű, 500 millió forintot meghaladó saját tőkével rendelkező cégeknek kötelező adatot szolgáltatniuk a NAV és a tulajdonosaik felé a rejtett tartalékok megállapításához.

  • Határidő: Az utolsó üzleti évi beszámoló elfogadását követő 30 napon belül.
  • Feltétel: Az adatszolgáltatást könyvvizsgálóval felül kell vizsgáltatni.
  • Alkalmazás: Ezt az adatszolgáltatást akkor is teljesíteni kell, ha a cég tulajdonosának magánszemélyként a vagyona nem éri el az 1 milliárd forintos határt!

Továbbá:

  • Cégértékelési kötelezettség terheli a társasági részesedést kibocsátó cégeket, ha a vagyonszámításhoz erre szükség van.
  • A már működő bizalmi vagyonkezelési adóalanyoknak a törvény hatálybalépéstől számított 30 napon belül bejelentkezési kötelezettségük keletkezik.

 

Visszamenőleges vizsgálat: 2026. május 14.

A javaslat értelmében az adóhatóság a rendeltetésszerű joggyakorlást attól az időponttól kezdődően vizsgálhatja, amikor a vagyonadó bevezetése köztudomásúvá vált. Ez a hivatalos indoklás szerint 2026. május 14. (a Magyar Közlönyben megjelent 1147/2026. Korm. határozat dátuma).

Gyakorlati következmény: A 2026 májusa óta végrehajtott vagyonátstruktúrálásokat a NAV utólagosan felülvizsgálhatja. Aki az elmúlt hónapokban vagyonelemeket mozgatott vagy rendezett át, annak érdemes felkészülnie az lépések üzleti indokainak alátámasztására.

 

Mit javaslunk most tenni?

KATA-val kapcsolatban:

  1. Számolja újra az adóterheit: Ha mellékállásúként, nyugdíjasként vagy egyetemistaként korábban kiszorult a KATA-ból, érdemes modellezni a visszatérést.
  2. Kalkuláljon céges megrendelő esetén: Ha vannak céges partnerei, vizsgálja meg a 15%-os kiegészítő adó hatását a bevételeire.
  3. Ellenőrizze a kizáró okokat: Különösen ügyeljen a volt munkáltatóra vonatkozó 24 hónapos korlátozásra és az egy partnerhez kötődő 50%-os bevételi korlátra.
  4. Készüljenek fel a részletesebb nyilvántartásra: A partneradatok tételes rögzítését előre érdemes beépíteni a számlázási és könyvelési rutinba (a 2027. január 1-jei induláshoz a bejelentés 2026. december 1-jétől tehető meg).

 

Vagyonadóval kapcsolatban:

  1. Készítsen előzetes vagyonleltárt: Becsülje meg a 2026. december 31-i várható nettó vagyoni helyzetét, ha az 1 milliárd forintos értékhatár közelében jár.
  2. Ellenőrizze cége saját tőkéjét: Ha társasága saját tőkéje meghaladja az 500 millió forintot, tervezze be a kötelező könyvvizsgálói adatszolgáltatással járó feladatokat.
  3. Dokumentálja a vagyonmozgásokat: Ha 2026. május 14. óta vagyonátrendezést hajtott végre, gyűjtse össze a döntések mögötti reális üzleti indokokat.

 

Kérdése van? Segítünk!

Mivel a tervezetek 2026. október 14-ig társadalmi egyeztetés alatt állnak, a szabályok a végleges megszavazásig még változhatnak. Amint a Parlament elfogadja a törvényeket, azonnal jelentkezünk a végleges részletekkel.

Ha szeretné már most átbeszélni, hogy a tervezett adóváltozások pontosan hogyan érintik az Ön vállalkozását vagy magánvagyonát, keresse az Everest Accounting Zrt. csapatát bizalommal!